Sziasztok!
"Még életemben nem
találkoztam ennyire kiismerhetetlen emberrel.
Kétségtelenül
mesterfokon műveli a köntörfalazást."
Ma ismételten jelentkezem egy tavaly olvasott könyv "egyperces" értékelésével. Kellemes olvasást kívánok hozzá!
Kicsit nehézkesen haladtam vele az elején, de ez most tényleg nem a könyv hibája. Volt, hogy fejezetenként megálltam fangirlködni egy kicsit és tovább kezdtem gondolni... a saját változatomat. Rég nem írtam fanfictiont, amiket meg elkezdtem az összeset két sor után hagytam is a csudába, de most megint nagyon bizseregtek az ujjaim.
Maga az egészt történet; olvasmányos. Szerethető minden karaktere. Az elrejtett poénok is jókor, jó helyen csattannak. Számomra, minden egyes szereplője a történetnek életszerű volt benne. Nincsenek benne szuper, mindent kibíró, extra helyes pasasok, akik Atlaszt meghazudtolva cipelik a saját és a világ gondjait a vállukon.
Azonban azt nem mondom, hogy nem egy alap klisére épül a túlféltő testvér és a szomszéd fiú közötti őrlődés azért ez már feltűnt egypár (száz) könyvben, de imádjuk őket, hát nem?
Az Ugly Love - bár a címét semmiféleképpen sem tartottam passzolónak a könyvhöz - egy jól kivitelezett történet volt. Kellemesen csalódtam Colleen Hoover-ben, eddig a regényeivel nem vett le a lábamról, de ezután megfontolom, lehet olvasok még tőle?!
A történet rövid ismertetője: (Könyvmolyképzőről)
"Ha meg akarod szegni a szabályokat, készülj fel rá, hogy összetörik a szíved.
Amikor Tate Collins találkozik Miles Archer pilótával, tudja, hogy ez nem szerelem első látásra, sőt, még barátságnak is kevés. Az egyetlen, ami összeköti őket, a tagadhatatlan, kölcsönös fizikai vonzalom. Amikor a vágyaik felszínre törnek, rájönnek, hogy tökéletes párt alkotnak. A férfi nem akar szerelmet, a nőnek pedig nincs ideje rá, így nem marad más, csak a szex. A kapcsolatuk meglepően jól működik, amíg Tate betartja Miles két szabályát:
Ne kérdezz a múltról!
Ne várj semmit a jövőtől!
Eleinte úgy tűnik, tudják kezelni a helyzetet, de aztán gyorsan ráébrednek, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint hitték. A szív érzelmekkel telik meg. Az ígéretet megszegik, a szabályok összekuszálódnak. A szerelem csúf fordulatot vesz.
Az őszinte szerelem, a testi vágy és titokzatos múlt örök harcának története.
Vesd bele magad!"
Én és a karakterek
Miles vééégre nem az a tipikus könyves pasi (ámbár határozottan álompasi), aki végigdöngeti bánatában a fél világot, aki el akarja hitetni mindenkivel, hogy "hello kerek a világ - élvezem", de közben belül rohad... Hoover nem félt beleírni, hogy a férfiak is sírhatnak. Nem szégyen a sírás! Van, hogy kell is sírni. Johnny Depp mondta, hogy nem azért sírunk, mert gyengék vagyunk, hanem azért, mert túl sokáig voltunk erősek. Ebben teljesen egyet kell értenem Depp úrral, habár másban nem pendülünk egy húron.
Corbin -t imádom, az első megszólalásától kezdve. Én simán el tudnám viselni bátyámként is, akár. Bevallom ha lenne vele is egy rövidebb hangvételű könyv, simán elolvasnám! #célzás
Szerettem benne, hogy még Milestól is óvja a húgát, és amit a végén odasúg Milesnak!
Tate nevével nehezen barátkoztam meg, valamiért mindig férfira asszociálok vele kapcsolatban... Nem mondanám, hogy kifejezetten azonosulni tudtam vele, ezért annyira nem is szerettem meg, de közben pedig nem is utáltam.
A Kapitányt IMÁDOM. Kellett ebbe a történetbe egy szabad szájú, sokat megért fazon, aki az élet bölcsességeit szívbaj nélkül osztogatta kérve vagy kéretlenül, kérdezett rá dolgokra.
Ian igazi mesébe illő igaz barát, kérek én is egyeeeeet!
Korábbi olvasmányaim az írónőtől?
Hoovertől olvastam már a Hopeless -t, ami olyan tipikus egyszer olvasós könyv számomra. A szóban forgó Hopeless- nal még van további két része amelyeket most biztosan kijelenthetem, hogy elég nüansznyi rá az esély, hogy elolvassam.
Az Ugly Love szerintem már az elején jobban lekötött. Hiába haladtam vele lassan. Ez a körülmények miatt van, nem pedig a pocsék könyv miatt.
Közben gyűlnek a kívánságlistás könyvek is... de annyit vettem már, hogy nem merek újabbakat rendelni... majd keresek rá alkalmat.
Érzések a borítóval kapcsolatban?
Ez jutott róla először eszembe:
Igenezazvégrevégreéljenhúdeimádom! - pontosan, csak és kizárólag így egyben, elválasztás nélkül, egy levegővételre!
Aztán az, hogy: Szeretem az egyszerű letisztult borítókat, nem igénylem, hogy megalkossák nekem már a kiadónál a főszereplő páros, mert mikor *bámm a képedbe vágnak egy arcot, elég nehéz nem úgy elképzelni a főszereplőket, nem?
Végre egy borító, melynek egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége.
Nem igénylegem a fél meztelen, kocka hasú modelleket - bájosan titokzatos, szexi mosollyal.
Tehát végre egy sima, egyszerű, letisztult borítót kaptunk! Köszönjük! Nagy ölelés érte!
Ha szabadna megjegyeznem itt nagyon alul nagyon kicsiben, de lehetne, hogy ezt az irányt borítók terén meg kellene tartani?!
Kedvenc karakterek:
- Ian, Corbin és Miles triumvirátusa 😍 - imádom az ilyen "brotherhood"-okat!
- Kapitány - All Time Favorite
Corbin, Dillon, Ian, Miles |
Mennyire működött a kémia a két főszereplő között? :
Szerintem egy 5 -ös skálán 4 - est simán bezsebelnek nálam! Az igazi öt per ötöst még tartogatom másoknak.
Egyperces skála: 10 / 8
Kedvenc idézet: "Ha az élet citromot ad, tudd, kinek a szemébe kell spriccelned a levét."
Újraolvasós? - Igen, amint az olvasatlan könyveim végére értem. 🙈
Apró érdekesség: Tudtátok, hogy majdnem film is lett a könyv alapján? Ti megnéztétek volna? Elvileg Nick Bateman lett volna Miles, aki valljuk be nem feltétlen a színészkedésével sokkal inkább a kinézetével tarolt eddig, de a remény hal meg utoljára, lehet itt aratott volna!
Forrásmegjelölés: A képek forrása We Heart It
A könyvborító képe pedig a könyvet kiadó Könyvmolyképző oldalán szerepel.