📕: Melanie Harlow - After We Fall (Mindig van tovább)

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, Rubin Pöttyös

Kiadás éve: 2020

Oldalszám: 336

Iszonyatosan vártam a könyv megjelenését, talán ezt az is bizonyítja mennyire, hogy életem első előrendelt regénye a szóban forgó AWF.

Nagyon szeretem az ex katonás történeteket, itt meg aztán tetőzik az Dream Guy faktor hiszen Jack nemcsak ex katona, de kitartó kétkezi munkás, aki ráadásul 3 év elteltével is halott feleségét siratja. Olyan szerelmet tudhatott be a feleségével, amilyenre titkon mindenki áhítozik. Bár valamilyen szinte az ő szerelmük is eléggé klisésre sikeredett. A lány, aki mindig is szerette a fiút, aki kitartott mellette jóban, rosszban... és a tragikusan végződő találkozás egy autóval.

Alig vártam, a főszerelő PR szakértő, Margot és Jack perlekedéseit, hiszen ezt ígérte az ajánló is. Én mindig a happy endet keresem, minden ember meg is érdemli, ezért is szoktam keresztbe rakott ujjakkal drukkolni a szereplőknek az újrakezdés és Happy End miatt. Komolyan az első olyan könyvem, ahol azt se bántam volna ha nem jönnek össze.

Az micsoda befejezés lett volna!

Jack marad a farmon és még a fába is beleköt. Margot meg szépen hazautazik és ennyi. Nem facsarodott össze a szívem mikor szakítottak. Totál hidegen hagyott... csak a fejezeteket számoltam, hogy oké lassan vége.

Csattanós, kacagtató szócsatákban reménykedtem, amiből majd happiely ever after lesz... Igen, tudom, tudom klisé, klisé hátán (nem tehetek róla a Klisék embere vagyok) , azonnal belezúgtam a rövid tartalomba, a borítóba és bevallom egy kicsit Jackbe is... aztán jött a hideg zuhany.

Nekiálltam a könyvnek és ... semmi. Jack egy szimpla tahó, még számomra azzal sem enyhítettek az írónő a személyiségét hogy odabiggyeszti minden egyes paraszt megnyilvánulása után, hogy amúgy tudja hogy csak az ő javát akarják és hogy nem akart megbántani senkit sem, de... Meg aztán ott volt a sanda gyanúm, hogy a végére nagyon, de tényleg nagyon papucs lesz. Egész addig kötötte az ebet a karóhoz, hogy ő aztán soha többet nem lesz szerelmes és a többi. Erre körülbelül két fejezet alatt már jegyben járt a főszereplő Margotunkkal.

Margot pedig szimplán egy buta liba szerepét keltette bennem. Iszonyatosan irritált. Pedig nagymenő PR-os. Hogy lehet leírni egy könyvben olyat, hogy a tojás a tyúk fenekéből jön ki - és ő ezt nem tudta? Könyörgöm én sem vagyok egy agysebész Phd-s géniusz csoda, DE az Isten áldja meg az írónőt jobb bölcsikben ezt tanítják! És ez mindennek a tetejében még szinte imponált is Jacknek! Hát kérem szépen ... csalódtam.

Utálom azt az érzést, mikor befejezem a könyvet és felmerül bennem, hogy ezt miért is olvastam el? Hát pedig itt tetőfokára hágott ezen faktorom!

Valahogy nem éreztem méltónak a Rubin pöttyre a könyvet. Korábbi RP olvasmányaim között is akadt olyan, ami számomra nem ütötte meg a mércét, de ez a könyv... jóságos ég! Nem volt olyan rossz, mint egy másik kiadó elírásos, helyesírási hibás P.S. I hate You -ja, de erősen bekerült alá, a második helyre!

Elértem oda, hogy már nem tudnak akármit letolni a torkomon. Hiába a Hollywoodi Lufi feeling, pedig ezekért élek!!! Kellenek nekem, mint a falat kenyér, meg a levegő!

Egyperces skála: 5 / 2

Újraolvasós könyv? Nem hiszem, hogy egyszer kifogyok annyira a könyveimből, hogy ezt vegyem le a polcról, de aztán ki tudja ... ? ;) Oh, igen ott van a polcomon, nem mertem eladni, engem ne szidjanak, hogy vettek egy ilyen könyvet.

Ti olvastátok? Nektek, hogy tetszett? Válaszaitokat írjátok meg nekem hozzászólásban!

Köszönöm a figyelmeteket!

Puszi

Eda